A Magyarországon nyilvántartott gyógyiszapok egyike Makón található Marosi gyógyiszap. Enyhén rádióaktív tulajdonsága révén idült mozgásszervi panaszok, nőgyógyászati gyulladások, ideggyógyászati betegésgek és bőrbetegségek kezelésére alkalmas. Története: A makói gyógyiszap tudományos kutatása a helyi történetek alapján kezdődött, mivel a makóiak gyakran kijártak a Maros partjára bekenni a testüket, mert szerintük a folyó hordaléka gyógyító hatású, segít a reumás panaszok enyhítésében. Ezekből kiindulva Makó város akkori reumatológus főorvosa, Dr. Batka István, id. Gesztesi Mihály kotrómester segítségével, mintákat vett az iszapból, s azokat elküldte az ország több intézetébe, gyógyhatásának megerősítésére, amelyek később megerősítették a föltevést:

● Egészségügyi Minisztérium,
● Állami Földtani Intézet
● Eötvös Loránd Geofizikai Intézet
● Közegészségügyi Állomás
● Műegyetem Földtani Intézet
● Országos Reuma és Fürdőügyi Intézet

A vizsgálatokat elismervén az Egészségügyi Minisztérium 37861/1961 közleményében gyógyiszapnak ismerte el és engedélyezte a marosi gyógyiszap elnevezés használatát. Dr. Batka álma egy reumakórház létrehozása volt Makó városában, ami azonban nem valósult meg. 1960. és 1970. között kizárólag a gyógyhatásának felismerője és a szegedi fürdő használta, azonban 6 évvel később 380 ezer kilogramm iszapot termeltek ki kanadai exportra. A kitermelés vezetője Dr. Strobl Ferenc volt, a makói kórház akkori igazgatója. Egy kanadai kikötői munkássztrájk miatt azonban nem érkezett meg időben az első szállítmány, így a külföldi export nem valósult meg. Belföldi értékesítésének kudarca után (csupán 145 ezer 500 kilogrammot sikerült eladni a Gyógyáruértékesítő Vállalatnak és a Vízkutató és Fúró Részvénytársaságnak) a kórház anyagi gondjai miatt fölhagyott az iszap nagy tömegű kitermelésével.

Tulajdonsága: “Igazi meglepetést okozott a szemcseösszetétel (diszperzitásfok) vizsgálati eredménye. Eszerint ugyanis a Maros iszapjában az előnytelen durva és finom homok mennyisége kisebb, viszont a hatásos iszap és nyers anyag mennyisége több, mint a világhírű Battaglia Fangóban.” – Medgyesi Pál, a Csongrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat makói üzemének vezetőjének 1984-es cikkéből A Dr. Batka István által felküldött iszap fizikai és kémiai elemzése meghatározta, hogy az iszap, az úgynevezett sikkek csoportjába tartozik, mely a legfinomabb terrigén szemcsék üledéke, összetételét tekintve átmenet a szerves és a szervetlen iszapfajták között, mivel fő tömegét szervetlen eredetű ásványi anyagok alkotják, szervesanyag tartalma 1-2 százalék. Ily módon a maga nemében egyedülálló, az első ilyen gyógyiszap Magyarország területén. A marosi iszap szemcseösszetétele és plasztikus tulajdonságai alapján megfelel a nemzetközi Pelloid Bizottság kritériumainak a balneoterápiás felhasználás tekintetében, vagyis a gyógyvizekkel történő kezelésekhez (ivókúra, inhaláció, iszapkezelés), melyek közül az iszapkezelés alkalmazható a marosi iszappal.  

A gyógyiszap jellemzői:

● Vízkapacitás 0, 95 ● Víztartalom 48, 7%
● Üledéktérfogat 2, 1 ml/g
● Duzzadásfok 1, 27 ● Képlékenységi határ 30, 2
● Képlékenységi szám 26,7
● Folyási határ 56, 9
● Göngyölési állapot 54, 1 g víz/100 g iszap 

A gyógyvíz komponensei: 

● Kálium 12,80
● Nátrium 340,00
● Üledéktérfogat 2, 1 ml/g
● Ammónium 3,80
● Kalcium 7,20
● Magnézium 4,30
● Vas 0,07
● Klorid 2,00
● Jodid 0,01
● Fluorid 0,26
● Szulfát 12,00
● Hidrogánkarbonát 960,00
● Metaborsav 6,00
● Metakovasav 38,00 

A hő távozása ebből az iszapból is lassú, hővezető képessége 48, 7% víztartalom esetén 0, 0019 cal/cm2, hőtartó képessége ugyanaz 48,7% víztartalom esetén 457 s/C°, fajhője 0, 61 cal/g, hőkapacitása pedig 0,89 cal/cm3. Az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet szakvéleménye szerint radioaktivitásának aktivitása hévízi és a kolopi gyógyiszap között van, s kvarcot, halloisitot, kalcitot és földpátot is tartalmaz. A marosi iszap szemcseösszetétele: ● durva homok 0,1% ● finom homok 32,1% ● iszaptartalma 59% ● nyersanyagtartalma 8,7%. (Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Marosi_gy%C3%B3gyiszap) Az iszap színe szürekésfekete, jól tapad a bőrre, kiválóan alkalmazható reumás, porckopásos és más mozgásszervi betegségekre, valamint sebészeti és nőgyógyászati utókezelésekre is alkalmazható.